Dávid Károly Képek a Magas Tátráról Képeslap Album 1910 körül

Tartásfok: Címlap borító hiányzik!

Divald Károly: Képek a Magas Tátráról
képelap album
1910-es évek

kiadó: Divald és Monostory Budapest

21 lapon a Tátrát bemutató fotó sorozat fűzött keménykartonos borítóval, magyar nyelvű felitazoással

Méret: 19 x 13,1 cm

Megjegyzés:

ifj. Divald Károly (1858-1924) eperjesi fényképész, aki 1897-ben apja, a neves Tátra-fényképész id. Divald Károly halála után vette át az eperjesi cég vezetését. Korai, még Eperjesen kiadott, a legkorábbi Stengel-lapokhoz hasonló elrendezésű lapjait apja kliséinek felhasználásával készítette, melyek szinte kivétel nélkül kitűnő minőségű fekete-fehér felvételek. Divald Károly a céget 1903-ban Budapestre helyezte át, ahol fénynyomdát és grafikai műintézetet alapított a Kisfaludy utca 9. számú egyemeletes épületben.
Fényképészeti műtermen kívül villamos motorerővel működő gyorssajtó gépekkel berendezett első magyar fénynyomdában egyedülálló látóképes levelezőlapokat, cinkografikai kliséket gyártottak, képes díszműveket adott ki. Divald apjával egy drezdai nyomdában sajátította el a fénynyomtatási eljárást, gyorssajtóval történő nyomtatását. A budapesti látképeket bemutató sorozatokat a legkülönfélébb alakú, óriási, panoráma, sztereoszkóp kiállításban, fotográfiai úton bemásolt paszpartuval jelentette meg.

A gyógyszerész végzettségű idősebb Divald Károly kezdetben Eperjesen dolgozott, s a technikai nehézségekkel dacolva a Tátra ihletett fényképésze lett.

Az idősebb Divald 1897-ben hunyt el. Három fia örökölte az üzletet - a Kisfaludy utcában az ott már egy évtizede komoly szerepet játszó ifjabb Divald Károly dolgozott tovább. Az ő keze alatt vált a cég a képes levelezőlapok egyik legnevesebb kiadójává.Ifj. Divald Károly 1909-ben Monostory Györggyel társulva megalapította a századelő legtöbb tátrai képeslapot megjelentető hazai kiadóját, a Divald és Monostory kiadót, amely 1919-ig működött.

Divald és Monostory néven ismert kiadó a tízes évek legtöbb tátrai képeslapot megjelentető hazai kiadójának mondhatta magát.
 
A képeslap aranykorának tartott időszakban, 1900–1925 között, szinte valamennyi polgári otthonban megtalálhatóak a képeslap-albumok, melyek a családi fotóalbumok társaságában a szalonban kaptak helyet, és a vendégnek illett azokat átlapozni. 

forrás: web