A Tóth Numizmatika webáruház 2011. 08. 16-án (esti órákban) 22 újabb érmével szeretne kedveskedni az érmek kedvelőinek. Melyek között megtalálhatóak lesznek külföldi, Napoleon kori aranyfrankok, illetve magyar dénárok és antik római arany érmek.
Francia Köztársaság 100 frank, 1878
III. Napoleon 100 frank, 1864
Magyar pénzverősről I. István idejétől beszélhetünk. Ekkor kerültek forgalomba az első magyar ezüstpénzek, melyeket regensburgi mintára veretett. A magyar dénárok kiváló minőségű ezüstből készültek, így külföldön is kedvelt érmek voltak. I. Istvánt követő uralkodók az éremkép típusát továbbvitték, hátlapon található feliratokat változtatták meg. I. András korától beszélhetünk pénzújításról, amely egyben pénzrontás is volt, ugyanis az évenkénti pénzbeváltás, kisebb súlyt, vagy alacsonyabb ezüsttartalmat jelentett. Ez volt az uralkodó legfőbb bevételi forrása, viszont a gazdaságban súlyos károkat okozott, valamint a király tekintélye is csökkent.
Salamon pénzein jelenik meg először az uralkodói ábrázolás, bár ekkor még csak sematikusan. Ez a sematizmus II. Béláig megfigyelhető marad.
I. Lászlóval ért véget a magyar dénárok első korszaka, uralkodása alatt javult a pénz minősége. Könyves Kálmán pénzügyi politikája egy igen jelentős változást hozott. Az érmek szélei recézetté váltak, ami megakadályozta az érmek szélének lecsípését!
A XII. század zavaros gazdasági viszonyait jól tükrözték a pénzek minősége-súlya, nemesfémtartalma. Így például II. Géza idején kibocsájtott pénzek, a világ legkisebb érmei közé tartoztak. Ábrázolások és a feliratok hiánya miatt ez időben kiadott pénzeket sokszor kiadóhoz se lehetett kötni. Megjelenik a lemezpénz, melynek egyik oldalára nyomott ábra, átütött a másik oldalra.
| II. Géza dénár |
III. Béla az ezüst érmek mellett, már rézpénzeket is veretett. Megfigyelhető lesz a kétalakos ábrázolás. Őt követően a dénár minőségében javulás figyelhető meg. Figurális és uralkodói ábrázolások. A korábbi egyszerűbb díszítéseket felcserélték épületek -várak templomok-, címerek, bibliai motívumok, állati ábrázolások. IV. Bélától a sárkánnyal viaskodó angyal ábrázolása kedvelt motívum lett.
| IV. László dénár |
A XIII. századig csak Esztergom működött verde, amely lassan képtelen volt kiszolgálni az ország pénzverési igényeit, ezért új verdék jöttek létre Csanádon Budán, Zágrábban, Szerémben. A sematikus uralkodói ábrázolás jelentős fejődésen ment keresztül, III. András idejére már megközelítette a valósághű portréábrázolást. Vencel és Ottó pénzeiről keveset tudunk, csak néhány maradt fent, ugyanakkor sok hamisítvány ismert.
Nyereményjátékunk nyertese Csősz Tamás Szolnokról. Gratulálunk! Ajándéka pedig nem más, mint Adamovszky István – Magyar érme katalógus 997-1307 című, 2011-ben kiadott könyve.