Karácsonyi akció!
Vásároljon honlapunkon és mi megajándékozzuk Önt!
MINDEN éremből / termékből 5% kedvezményt adunk, december 1 és 31 között!
(a kedvezmény csak a számlán lesz feltüntetve, a rendelési felületen nem)
Rákóczi pénzkibocsátása
A pénzverés Körmöczbányán és Nagybányán már a szabadságharc elején beindult. Ezen felül a megnövekedett igények miatt Kassán és Munkácson is vertek pénzt. A nemesfémpénzek három fő típusát ismerjük: az aranyforintokat, az ezüst polturákat és az ezüstforintokat. Rézpénzekből 5 főtípus készült: I, X, és XX polturások, valamint próbaveretnek tekinthető rézdénár és IV polturás rézpénz. A rézpénzek kibocsátására azért volt szükség, mert az arany és ezüstbányák keveset jövedelmeztek, és mivel a lakosság felkelésének egyik kiváltó oka a súlyos adóterhek voltak, így nem akarta további adókivetéssel sújtani a népet. A pénzhiány miatt 1704. május 04-én Rákóczi egymillió forint értékű rézpénzt bocsátott ki a belső pénzforgalom lebonyolítására, azzal az ígérettel, hogy rövid időn belül beváltják jó minőségű nemesfémpénzre. A kormány az igéreteinek nem tudott eleget tenni, nem váltotta be a kijelölt időben a libertásokat, sőt még kénytelen volt a növekvő költségei miatt további milliókért rézpénzt kibocsátani. A pénzforgalomba került egy polturákat névértékének megfelelően elfogadták, a X és XX polturákkal kapcsolatban már a kibocsátás kezdetén problémák merültek fel, mivel deklarált forgalmi értékük a belső értéknek a többszöröse volt. A kereskedők áremelései, valamint a manipulációk hamar kikezdték a rézpénz népszerűségét, az árak elkezdtek emelkedni, a parasztság és a kereskedők nem szívesen váltak meg áruiktól rézpénz fejébe. Ennek következtében kettős árrendszer alakult ki az áruforgalomban nemesfémpénz fizetésre és rézpénz fizetésre. 1705. elején már pátensekkel és árszabásokkal kellett védeni a rézpénz értékét. Az ónodi országgyűlés 1707. június 8-án határozatot hozott, amely alapján megkezdődött a rézpénzek leértékelése: a X polturák IV polturára, a XX polturások VIII polturára, az I poltura megmarad rendes értékében, ezzel egyidőben megszüntették a rézpénzek további verését. A forgalomban maradó leértékelt pénzekre megkülönböztetésül ellenjegyet ütöttek be. Rákóczi rézpénzeinek rohamos értékvesztését, végül teljes elértéktelenedését nem csak a hatalmas fedezet nélküli rézpénz kibocsátás okozta, hanem a hamisított pénzek elszaporodása is. Magyarországon főként lakatosok és ötvösök voltak a hamisítás résztvevői, de az igazán nagy hamispénzverő műhelyek külföldön működtek, Lengyelországban, Havasalföldön és Törökországban. Az ellenjegyekkel ellátott érmek megjelenését követően az ellenjegyeket is hamisították. A lepecsételt pénzeket kényszerrel mintegy egy éven át lehetett még forgalomban tartani. Külföldön a magyar ezüst pénzeket 40 %-kal alacsonyabb értéken, míg az osztrák birodalmi pénzeket értékükön fogadták el. A kurucok rájöttek, hogy a külföldi kereskedelem és a diplomácia biztosítására szükségük van császári pénzekre, így elrendelték ezek verését.
Érmeket, éremgyűjteményeket folyamatosan vásárolunk!
Kulcsszavak: régi pénz, numizmatika, aranyforint, érem, érme, arany pénz.